Horgolmány

Néhány évvel ezelőtt még csak kevesen foglalkoztunk az amigurumikkal hivatalosan, ma azonban már egyre többen vagyunk. Ahogy a piac szélesedik, sajnos egyre több a silány minőség is. Épp ezért most egy kicsit a vásárlói döntést szeretném megkönnyíteni azzal, hogy összeszedek nektek néhány pontot, ami segíthet kiválasztani, kivel horgoltassatok.

Egy minta elkészítése ugyanis sok-sok óra munkát -és igen gyakran fejtörést- jelent már csak azért is, mert ma már senki nem találja fel azt a bizonyos spanyol viaszt. Ennek köszönhetően valami újat, egyedit, mást kell mutatni a célközönségnek. Lehet az egy különleges színvilág, egy új technika vagy rendhagyó forma.
Az alkotó számos lépésen megy át miközben megálmodja az új mintáját: kitalálja, utánajár, lerajzolja, meghorgolja egyszer, leírja a mintát, tesztelteti, javítja és meghorgolja még egyszer, fázisfotókat készít, kész fotókat csinál, formára igazítja a szöveget, grafikailag is megszépíti, majd mögé rakja a marketinget, számláz, és válaszol a felmerülő kérdésekre. Igaz, hogy ezért a sok-sok munkáért nem is olyan nagy ár az az ezer-kétezer forint? Azzal, hogy megvesztek egy mintát, az alkotót ahhoz segítitek hozzá, hogy újabbakat tudjon kreálni - amellett természetesen, hogy segítettek a munkája fenntarthatóságában is-.



Amikor valaki szembesül azzal, hogy egy letöltő oldalon a saját mintája köszön vissza rá, az egy szörnyű dolog, hiszen az érzés jön vele, hogy a fent említett munka nagy része a kukában landolt. Természetesen nem dughatjuk homokba a fejünket, hiszen mindannyiunknak lapul a zsebében ilyen letöltött minta, azonban arra kellene törekednünk, hogy legalább néhány kedvenc alkotót támogassunk azzal, hogy megvásároljuk, és nem pedig letöltjük a mintáikat. Nekem is van jó pár személyes kedvencem, akiknek a friss mintáit minden alkalommal megvásárolom. És szomorú azt hallanom, mikor a kedvenceim azt mondják, hogy már nem csinálnak magyar nyelven mintát, mert egy-két nap alatt felkerül valami gyűjtő oldalra, és inkább írja meg ezeket törökül vagy oroszul... Pedig milyen jó lenne, ha nem kellene idegen nyelvről fordítanunk minden alkalommal, nem igaz?
A horgolás rengeteg munkát igényel, hiszen mind tudjuk, hogy egy-egy darab elkészítése nem hogy órákat, de akár napokat is igénybe vehet. Épp ezért nem a letöltő oldalak megszüntetése a megoldás az illegális mintaletöltés megszüntetéséhez, hanem a döntés meghozatala önmagunkban, hogy támogassunk valakit. Olyan ez, mint mikor nem a nagy multitól, hanem inkább a szomszéd nénitől, vagy a piaci árustól vásárolunk, hogy támogassuk őt.

Sok emberrel találkoztam már, akik csak gyűjtik és gyűjtik a mintákat, és jó eséllyel egy egész élet is kevés lenne arra, hogy mindet meghorgolják. Na ezt nem szabad! Mindig csak azt szabad begyűjteni - megvásárolni!- amelyikre nagyon vágyunk, és amiből esetleg profitálhatunk! (a bőség kellemetlen zavaráról már nem is ejtve szót)
Nagyon tanulságos, mikor valaki elkészíti az első saját mintáját és végiglépdel a megvalósítás felé tartó fokokon. Azt hiszem minden horgolónak át kellene ezen esnie, hogy megtanulja, miért is vásárolni és nem letölteni kell a mintákat.
Ha pedig nem szeretnénk rá költeni: még mindig ott a lehetőség, hogy képről horgoljunk -én is ezt teszem rengetegszer-, de millió meg egy ingyenes minta is van a Ravelry-n vagy más oldalakon.
Hozzatok ti is egy döntést: havonta vegyetek meg csak egy mintát! Meglátjátok, sokkal jobb érzés abból horgolni, mint egy letöltöttből. :)

Viki

Tudjátok, nem egyszerű ez a kézműves lét. Gyötrelmes, fárasztó, néha nagyon kilátástalan, mégis minden percét élvezi az ember. Hogy miért? Mert ezek nem csak termékek, hanem a kézműves szívének egy-egy formát öltött megvalósulásai. Más érzés a négy fal közül gazdát találni ezeknek, és megint más egy vásáron, ahol szemtől szembe látni a rajongó gyermekszemeket, a kis kezeket, amik magukhoz ölelik a Horgolmányaimat.